Közelkép portré

  Hogyan fotózz, hogy ne torzítson?

A közelkép portrék – amikor az arc vagy annak részlete tölti ki a képet – különösen érzékenyek a technikai beállításokra. Egy rosszul megválasztott gyújtótávolság vagy szög könnyen torzíthatja az arc arányait, míg egy átgondolt kompozícióval és finom fényekkel kiemelheted a fotózott személy karakterét és szépségét.

1. Használj megfelelő gyújtótávolságot

A leggyakoribb hiba a túl rövid gyújtótávolság, különösen mobiltelefonnal vagy nagylátószögű objektívvel készült képeken. Ezek torzítják az arcot: az orr túl nagy, a fül túl kicsi, az arcvonal pedig gömbölyűbb, mint a valóságban.

Ideális gyújtótávolságok közelkép portréhoz (APS-C gépen, mint a Canon EOS R7):

  • 50–85 mm ekvivalens (tehát kb. 35–56 mm valós gyújtótáv)
  • Ha van: Canon RF 50mm, RF 85mm vagy akár a 70–200mm-es tele vége

Ez természetes arányokat eredményez, és a háttér is kellemesen elmosódik.

2. A megfelelő távolság

Ne told túl közel a kamerát az alanyhoz – még egy jó gyújtótávolságnál is torzítani fog, ha az arc túl közel kerül a lencséhez. Hagyj legalább 1 métert a modell és a gép között, majd vágd utólag szűkebbre a képet, ha kell.

3. Fókusz a szemeken – mindig!

Közelkép esetén a mélységélesség nagyon kicsi lehet. Fontos, hogy az élesség mindig a szemeken legyen – lehetőleg azon, amelyik közelebb van a kamerához. Ha a szem életlen, az egész portré elveszti a hatását, még akkor is, ha minden más tökéletes.

4. Vigyázz a túlzott bokeh-ra

A nagyon nyitott rekesz (pl. f/1.4–f/2) gyönyörű háttérelmosást ad, de közelképnél egy hajtincs vagy a másik szem már életlen lehet. Ha szeretnél több részletet megőrizni, zárj f/2.8–f/4 környékére.

5. Ügyelj a perspektívára

A fényképezőgépet próbáld a szemmagasság közelébe helyezni. Ha túl magasról fotózol, a fej túl kicsi lesz, ha túl alacsonyról, az áll hangsúlyosabb. Ezek lehetnek tudatos döntések is, de érdemes kísérletezni, hogy mi áll jól az adott személynek.

6. Légy óvatos az utómunkával

Közelkép esetén minden részlet látszik: pórusok, bőrtextúra, apró árnyékok. Az utómunka legyen finom, természetes – inkább simítás, mint retus. A túl sima, "műanyag" bőr nagyon gyorsan elveszi a portré hitelességét.

Zárásként:
A közelkép portré egy bensőséges műfaj – nincs hová bújni, sem a fotósnak, sem az alanynak. Ezért fontos a technikai precizitás, de még ennél is fontosabb a tisztelet és az érzékenység, amellyel a fotózott emberhez közelítesz.